2013. november 27., szerda

Hidegkúti pultmese ... írta: Nyikos András (Nyiki)


2013 nyarán elhatároztuk, hogy új konyhapultot építünk a benti konyhában. Annának tervei is voltak. Anyagszámítás, szükséges eszközök, sör, pálinka, szóval minden, ami kell. Csak azt nem mértük fel, hogy hosszú hétvégéken át reggeltől késő éjszakáig melózni fogunk.



Egyszer csak szeptember 13-án, pénteken egy környékbeli tüzépről, a Curiosity rovert megszégyenítő képességekkel bíró teherautó felhozta az építőanyagot meg még rengeteg cuccot a házhoz. Először Lacival meg Attilával elbontottuk a régi cserépkályhát a konyhában, aminek pont semmi köze nem volt a konyapulthoz. De ha már homár, akkor legyen kövér! Az izzó kalapácsok, szikrázó feszítővasak és sokasodó üres sörös dobozok lelkesítő hatására a hajdani Lenin Kohászati Műveket megszégyenítő munkamorállal, rajtaütés szerűen elbontottuk a régi konyhapultot is. Ekkor dél volt, már nem voltunk szomjasak, és Anna egy szép nagy rakás sitt tetején méregette, hogy mi és hol legyen az új konyában.



Mindeközben Laci és Feri bácsi a nyári konyha tűzhelyét alapozták, ami szintén bontott téglából épül. (Az még mindig épül, mert bár Laci már többször elhatározta, hogy befejezi, végül mindig mással foglalkozik, pedig ez az ő projektje. Pl. az új maróval, amiről az édesanyja csak annyit jegyzett meg halkan, hogy minek vettünk neki új játékot. J ) A régi zöld cserépkályha helyére az új vaskályhát állítottuk fel, de előtte Feri bácsi olyan bontott tégla emelvényt épített alá, hogy azóta is egyedül ott lehet derékszöget fellelni Hidegkúton.



Közben megérkezett egy jó barátunk – Balázs – is, aki egyébként bútorasztalosként dolgozik, úgyhogy nekiláttunk vele kettesben bontott téglából falat építeni. Mondtam neki, hogy én még sosem végeztem ezt a műveletet, de bíztatóan mosolyogva, bátorító hangon nyugtatott meg, hogy ő sem. Sebaj! Van vízmértékünk. És különben is, majd az asztalos kihozza – mondogattuk kevés meggyőződéssel. Persze akkor ő még nem tudta, hogy ő lesz az asztalos. Ezzel a lendülettel a két részből álló konyhapult egyik felének téglafalazását sikerült befejezni (igaz, hogy az egészet terveztük). Utólag többször is eredménytelenül próbáltam megfejteni, hogy hogyan lett hasa a falnak, amikor minden egyes tégla elhelyezésénél használtuk a vízmértéket. És nem a falazó habarcs megkeverésére! Sajnos vasárnap este még egy fél kád bekevert anyag maradt, amit már idő hiányában nem tudtunk felhasználni. Nehogy kárba vesszen a nehezen felszállított anyag, ezért hét közben, szerdán felszaladtam, hogy elhasználjam az anyagot, s egyben kicsit építsem a másik oldalt is.



Aztán következő vasárnapfolytatás. Laci azzal kezdte, hogy szétszedte, amit szerdán raktam, mivel a téglákat előzőleg nem vizeztem, így kiszívták a kötőanyagból a nedvességet, mielőtt az megkötött volna. Első rangú! Kezdtük elölről, kb. az első sor maradt meg. Közben megérkezett a hétvégi vendég csoport is… Megvan annak a hangulata, ha az ember meszes-malteros kézzel rohangászik a konyhából ki és be, miközben fizető vendégek vannak a turistaházban. Ők azért érezték bután magukat, mert látták rajtunk, hogy megszakadunk a melótól, mi meg azért, mert ők hozzánk mégis csak pihenni jöttek. Ráadásul pont az a csapat volt, akik két évvel ezelőtt, a fürdőblokk teljes újjáépítésénél is itt voltak. Így aztán többször is magam előtt láttam, amikor a régi-új fürdőhelyiség frissen lerakott járólapjait éjjel kettőkor még fugáztuk fejlámpa fényénél. Deja vu. Ők eközben folyamatosan alkoholtartalmú italok kóstolását szorgalmazták, ami növeli az építőiparban általában kívánatos vízszinttől való átlagos eltérés nagyságát. Ezzel el is ment ez a hétvége.



Következő alkalommal Laci levakolta az egész pultfalat. Állítólag kellemesen kipihente magát azon a hétvégén… Sajnos én nem tudtam ebben részt venni, mert sürgősen a Magas Tátrában kellet túráznom. Végül egy újabb alkalommal, amikor a MOME tábor által készített nyári konyha projekt videóját is levetítettük, felkerült a kemény küzdelmek árán, részben Bécó és Geri által felszállított új konyapult is a helyére. Az építési ragasztó és a szögvas merevítők meglepően strapabíróvá tették. Már csak kisebb munkálatok maradtak a végére, amiket apránként végeztünk el: festés, élfólia ragasztás a pultra, élvédő ragasztás a falra.



S, hogy Anna se maradjon ki a kivitelezésből (és ebből a blogból), neki állt polcot csinálni, ami olyan jól sikerült, hogy elkészülte után a vendégek egy darabig nem merték használni, mert azt hitték, ott valami különlegeset tartunk. Tényleg szép lett. Na jó, Annával most igazságtalan vagyok, mert ha ő nincs, akkor elhagytuk volna az eszünket és éhen is maradunk. Ugyanis ő volt a tervező, a műszaki ellenőr illetve a szakács is, és ehhez képest meglepően sokszor figyelembe vettük a véleményét. A bárszékek és a hangulatvilágítás már csak hab volt a tortán. Akkor éreztem igazán, hogy elkészültünk, amikor a bárszéken ülve és a pulton könyökölve az első korsó sört kitöltöttem.


Azonban mégis Balázs fogja feltenni a koronát erre a munkára, ugyanis ő szállítja a fiókokat, összesen hetet, amikben a konyhai eszközök végre a helyükre kerülnek majd.
Hát így épült fel a konyhapultunk, igazi közösségi munka volt. Köszönjük mindenkinek a részvételt! Jövőre folytatása következik…


nYa


2013. november 24., vasárnap

Hidegkúti lámpamese .. írta: Szabó Laci

Több mint három év üzemeltetés után (ami kb 689 db gyertya és 7893 db mécses elégetését jelenti), felmerült az ötlet: egyszerű, környezetbarát, megújuló világítást az idelátogatóknak! Mindezt úgy.., hogy a hely gyertyával, mécsesekkel, viharlámpákkal megvilágított sajátos hangulata ne vesszen el. 
Hiszen kinek ne esne jól egy fárasztó túranap után a konyhába, vagy a fürdőbe belépve, egyszerűen csak felkapcsolni a villanyt. 

A szakmám nem villanyszerelő, ezért nem kevés gondolkodás és utánajárás előzte meg a mostanra már igen egyszerűnek tűnő folyamatot. Megpróbálom elég részletesen leírni a kiépítést, talán még hasznát is látja valaki.

Előkészületek:

Mivel a házban semmilyen 230 V -os váltóáramú rendszer nincs kiépítve, ezért az áramellátást 12 V akkumulátorral egyenáramon kellett a rendszert megoldanunk.

A rendszer egyszerű: végy egy napelemet  egy 12 V autóakkumulátort és 4 m led szalagot.

napelem + akku + led = :)

A napelemről: 

A napelem kiválászitásánál az elsődleges szempont az volt, hogy elegendő energiát biztosítson az akkumulátor számára, a fogyasztó azaz a led szalag energiaigényének kielégítésére. 
A másodlagos szempont, az ár volt hiszen még ma sem számítanak olcsónak ezek a rendszerek.

Erről egy 10W -os napi 4 Ah-val töltő napelemet szereztünk be, egyet-egyet helyiségenként (konyha, fürdő és előszoba. További részletes adatokat lád a fenti linkre kattintva). A napelem és az akkumulátor közé egy 3A -es töltésvezérlő került, a túltöltöttség elleni védelem miatt.

A ledről:

Ma már a ledes világítás igen elterjedt. Számtalan változata, típusa létezik. Az, hogy melyik a legmegfelelőbb sok tényező befolyásolja (melyik helyiség, direkt, indirekt, kültér, beltéri világítás stb.). Nálunk a következő szempontok játszották a legfőbb szerepet:

  • alacsony fogyasztás (max. 25 W, ez az a fogyasztás, amit ez a rendszer még az év legrövidebb napján is elbír)
  •  nagy szögben szórt fény, derített fény (a spotok általában 30°-60° -os szögben szórnak, a ledszalag 120°)
  •  fényerősség az az..., hogy a fenti szempontok mellett, milyen fényerősségre képes alámpánk (lumen)


 
3028-120led/m 9,6W/m (földigilisztával nem helyettesíthető)
Ezek a alapján a legjobb választásnak a 3028-as típusú SMD led tűnt (120 led/m) (persze ebből is van rengeteg típus, 5028, 6028, 30,60,120 led/m-es szalag). Ebből a típusból így helyiségenként több mint 2 m-t sikerült felszerelni, ami több mint elegendő világítást ad a helyiségeknek.


A felszerelésről:

A napelemet a felszerelés előtt egy keretbe helyeztem. A keretet felrakni könnyebbnek tűnt, mint magát a napelemet. A tetőt cserepestől, cseréplécestől átfúrtam majd menetes szárral rögzítettem.  A menetes szár a napelem tájolása miatt volt fontos, hiszen a déli irányú, közel 36°-os a beállítás a legoptimálisabb.


Ekkora fejméret mellett 5 cserepet kell kiemelni a szereléshez
ezt ne csináld felnőtt felügyelete nélkül  pálinka mellett
  












Ezután jött a munka számomra ismeretlenebb része, a kapcsolók bekötése és a lámpatestek felszerelése. A szalagokat, egy előre kimart fafoglalatba helyeztük, majd a konyhában a mennyezetre fúrtuk. A fürdőben a válaszfalakra raktuk a szalagokat.

Fantasztikus derítést értünk el a mennyezet visszaverődésének köszönhetően. A szalagokat 3 ledenként szét lehet vágni és forrasztani, ezért az elhelyezés számtalan lehetőséget ad. Meg tudtuk világítani a mosogatót, a pultokat egyenként és a főzőfelületet is a konyhában.

A kapcsolók: 

A kapcsolók bekötése más, mint a váltóáramú rendszereknél. Itt nem "fázisról, nulláról meg testről" beszélünk, hanem csak "+" pozitívról és "-" negatívról.


led vagy láng ? :)

A konyhába és a fürdőbe egyszerű ún. egypólusú kapcsolókat szereltem.

egypólusú és a keresztkapcsolás kapcsolási rajza (novill.hu)

Az előszoba egy keresztkapcsolóval megtuningolt alternatív kapcsolást kapott. Így az előszoba világítása 3 helyen kapcsolható le és fel. Ennek oka, hogy SOHA senki ne hagyja égve véletlenül se a lámpát feleslegesen.

Nem véletlen az "alternatív kapcsolás" elnevezés


Ehhez kellet egy rakat kapcsoló, 50 m kapcsolóvezeték, legalább ennyi gégecső és az elmaradhatatlan üvegbiztosítékok. Ezután nem maradt más hátra, mint a véséseket bevakolni, begipszelni és kész is. 


Világító földigilisztával a fején

Összefoglalva, ez számomra rendkívül érdekes játék volt amiből sokat tanultam és remélem, hogy a saját örömömre tett erőfeszítés másoknak is örömére lesz.

linkek:

üdv: Laci